Templom és környéke

1221-ben Nerde néven említik először. Nagynarda római katolikus temploma a 13. században épült, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték. A templom 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt. A falut 1322-ben Narrad, 1333-ban Nerada néven említik. Kis és Nagynarda külön 1440-ben Kysnarda, illetve 1443-ban Nagnarda alakban szerepel.

Vályi András szerint "NÁRDA. Kis, és Nagy Nárda G. u. K. Nassing. Két horvát falu Vas Várm. Kis Nárdának földes Urai G. Zichy, és több Uraságok, fekszik Csemhez nem meszsze, és annak filiája, Nagy Nárdának pedig földes Ura H. Batthyáni Uraság, fekszik Rohontzhoz egy mértföldnyire, lakosaik katolikusok, és másfélék, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van, piatzozások Rohonczon, és Kőszögön."

Fényes Elek szerint "Kis-Nárda Klein Nahring, horvát falu, Vas vármegyében, 120 kath. lak. Nagy-Nárda, horvát falu, Vas vmegyében, Szombathelytől 1 1/2 órányira: 389 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Erdeje, legelője jó. Földe középszerü. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv."

A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegyéről szóló Borovszky Samu által szerkesztett részében ez szerepel:"Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott."

1910-ben Kisnardának 212, Nagynardának 470, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába. (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ). A két települést 1950-ben egyesítették. 1951. február 18-20. között Karádi Katalin Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével két nardai embercsempész segítségével Felsőcsatár és Narda között szökött át Csém községbe.

2013. október 19-én felavatták a Csém és Narda közötti 2 km-es kerékpározható utat, és kerékpáros pihenőt, látványtóval Kisnardán. A falu 2011-es népszámlálása szerint 469 lakosából 216 horvát, 10 német nemzetiségű.